mesientoblabla

Oh Death...

Rám jött ez a letargikus hangulat, szóval előre is elnézést kérnék. Annyira nincs kedvem semmihez sem, és a jövőmet sem igazán tudom, hogy milyen lesz. Csupán kis álmodozásaim vannak, haha, "kis" alatt nagyokat érts, olyanokat amik ábrándok is maradnak, és ezért tök fölösleges vagyok, most kinek hiányzik még egy álmodozó, de való életben semmit nem csináló ember? Jó, annyi hasznom van hogy +1 vásárló, egy csomó üzlet bizonyára jól járt velem, meg nézettségbe is beletartozom, de ennyibe szerintem ki is merül. Csak szívom a levegőt, eszem az ételt mások elől, meg a szüleimnek is plusz kiadásokat okozok. Sőt, szerintem nélkülük a jövőjük is jobb lenne/lett volna, mert nem hiszem hogy eredetileg akartak volna engem, ki olyan hülye hogy az egyetem kezdetén/közepén önként gyereket vállal? Hát senki. Akkor talán jobb állása lehetne akár mindkettejüknek, és eggyel kevesebb éhes száj. Már most látom hogy semmi hasznosat nem fogok tenni az emberiség számára, senki nem fogja megtalálni bennem a lelkitársát, satöbbi. Sokkal könnyebb lenne elmenni, hagyni mindent a fenébe, hisz úgysem válnak valóra a nyomorult kis álmocskák, meg eleve én nem is élek, egy álomvilágban tengetem a mindennapjaimat, mert nem szeretem ezt a "valóságot", és akkor meg tényleg mi értelme "élni", ha igazából nem is élsz?*

♔ 2013. 09. 04. ♔